Magyarországi sípályák történelme és fejlődési szakaszai

Cikkünk az 1890-as évektől kezdve napjainkig, időrendi sorrendbe rendezve, öt különböző szakaszra bontva tárja fel a magyarországi sípályák fejlődését.

Itt tartunk 2019 telén: korszerű négyüléses sílift, hóágyúzott, jól karbantartott sípályák egyike Magyarországon...

…és valahol innen indultunk: 1895, Kolozsvár környéke. Hangay Oktáv az Erdélyi Kárpát Egyesület választmányi tagja és síző csapata. 

______________________________________________________________________________

A hazai sípályák történetének öt szakasza:

 

Az úttörők (1890 – 1920)

Sípályák kiépítése (1921 – 1954)

Sífelvonók megépítése (1955 – 1985)

Hazai sípályák leépülése (1986 – 2001)

Síterepeink technikai korszerűsítése (2002 – napjainkig)

Az úttörők (1890 – 1920)

Hazánkban az 1890-es években lett új és széles körben megismert fogalom a “lábszánkózás”.

1890-ben Erdélyben Hangay Oktáv, a kolozsvári Kereskedelmi Akadémia tanára elsőként síel Kolozsvár környékén. 1891 télen Palkovics József honvédezredes megszervezi az első katonai síosztagokat Besztercebányán.

1892 decemberében Demény Károly és Bély Mihály síelnek a budai hegyvidéken. 1895-ben megalakul az első magyar síegyesület a: Kolozsvári Ski Klub.

1896-ban Chernel István megjelentette az első magyar sí szakkönyvet a Lábszánkózás kézikönyve címmel. 1896 januárjában az első magyar síverseny Szabadka és Újvidék közt.  1890-es évek második felében, Tátralomnicon, a magas-tátrai síelés elterjesztésében elévülhetetlen érdemeket szerzett Újtátrafüred alapítója, id. dr. Szontagh Miklós.

1907-ben a Nemzeti Sport állandó sí rovatot indít Budapesten. 1908 januárjában rendezte meg a Magyar Turista Egyesület Egyetemi Szakosztálya a Dorog és Csolnok közötti futamot.

1910-ben  megjelent Serényi Jenő: A sízés gyakorlati kézikönyve. 1911-ben újabb fejezet indul: A tátralomnici símúzeum mai tulajdonosa szerint dr. Guhr Mihály és a Magyar Sí Klub közös rendezésében került sor a Magas-Tátrában 1911-ben az első síversenyekre. „Ez a verseny az I. magyar síbajnokság néven vonult be a hazai síelés történelmébe. A kiváló orvos és diagnoszta nagy rajongója volt a síugrásnak is, Tátralomnicon saját költségén építette fel a Tátra első síugrósáncát.

1913-ban megalakult a Magyar Sí Szövetség. 1917 decemberében  Körmöcbányán megtartják  az első magyar tanári sítanfolyamot. Hefty Gy. Andor késmárki tanár vezetésével. 1918  február Tátraszéplakon országos versenyen már nők is versenyeztek.

Sípályák kiépítése (1921 – 1954)

A első világháború következményeként hazánk magashegységeit sajnos kivétel nélkül mind elveszítette. A magyarországi síport fejlődését azonban ez a tény nem törte meg.  A háború utáni kormányok, de még a későbbi szocialista rendszer is kiállt a megmaradt hegyvidékeink fejlesztése és a hazai sípályáink kiépítése mellett.  Az egész országban, kivétel nélkül minden megmaradt hegységünkben kialakításra kerültek a sípályák.

Az 1920-as években a Normafánál  két síugrósánc is létesült: kis-és nagy síugrósánc, melyek hazai bajnokságoknak, nemzetközi ugróversenyeknek adtak otthont.

1923 telére Dobogókőn elkészült az első kiépített sípálya. 1927-31 között a Magyar Királyi Térképészet  4 téli sísport térképet adott ki, mégpedig a Börzsöny, a Budai-hegység, a Bükk valamint a Pilis téli sport térképével.  1930-ban megjelent Börzsönyi Hegység téli sport térképe ma 14.500,- forintért kapható.

1937 telén kisebb közjáték a Normafánál: 40 ezer pengőből körbe kerítették a sípályákat!

1938 telére Galyatetőn több lesikló pálya épül. Majd 1939-ban átadásra kerül a galyatetői Nagyszálló, mely 130 szobás, állami luxusberuházásként. Magyarország legmagasabban fekvő nagy szállodája, magaslati üdülőhely öt hektáros parkkal, vadaskerttel.

1941 nyarán Radnai-havasok lábánál elterülő Borsafüredet az építendő magyar olimpiai síközpont helyszíneként jelölték ki. A tervezett téli sportközpont számos létesítménye elkészült 1944 nyarára: sípályák, ugrósánc, szálláshelyek. Kivitelezés előtt állott a sportszálló és a drótkötélpálya. A sípálya két felvonóval, 3 km hosszban ma is működik.

1946-1947-ben Abaújszántón és Telkibányán és Boldogkőváralján a sípályák Homonnay Nándor testnevelő irányításával épültek meg., erről is beszél ebben a riportban. 1951-es esztendőben Sátoraljaújhelyen Dr. Boda Pál gyermekorvos és Homonnay Nándor tanár úr közös munkájának köszönhetően kiépülhetett a a Magas-hegyi sípálya. Tanár úrral készült riportot érdemes megnézni! Egy igazán lelkes, síszerelmes ember életútját megismerhetjük, erőt meríthetünk:

[embedded content]

A legnagyobb fejlődés a Mátrában történt, erről már készítettünk egy videóösszeállítást: “Történelmi visszatekintés a mátrai síéletre 1927-1957 között” címmel.

Sífelvonók megépítése (1955 – 1985)

A meglévő összes sípálya mellett fokozatosan megépülhettek a sífelvonók. Az 1970-es években, összesen 41 különböző helyszínen, kb. 100 sílift üzemelt. A sípályák hossza (a sífutópályákkal együtt) kb. 100 km hosszúságú volt.

1955-ben, Nagy-Hideg-hegyen készült el az ország első, valóban komoly sífelvonója, mely nagyrészt társadalmi munkával épült. 800 méteres távon 300 méteres emelkedőn viszi fel a síelőket. Az átadásról a korabeli híradó itt megtekinthető! 1957-ben készült korabeli Híradóban látható a Kékestetőn működő “vontató” sífelvonó.

1963 telén a pécsi sípályán átadásra kerül a hosszú sílift. A sípályát 1958-ban építették ki. 1970-es évek elején Bánkúton sorra épültek ki  a sífelvonók, melynek száma folyamatosan növekedett. A legnagyobb hazai sítereppé vált.

1975-ben került átadásra a Normafánál a Kis-Normalejtőn egy tárcsás húzólift, esti kivilágítást is kapott a pálya, így este 10 óráig mód volt a lift használatára, – további két húzólift is épült itt.

1976/1977-ben Galyatetőn a Külker SC és BKV SC sípályákon megépült egy-egy húzós sífelvonó.

A hetvenes évek végén összesen közel 100 sífelvonó működött a hazai havas sípályák mellett, 41 helyszínen.

Hazai sípályák leépülése (1986 – 2001)

Az ezredforduló évében csupán 20 síterepen működtek sífelvonók. Úgy tűnt, a hazai sípályáknak lassan végleg befellegzik. Szerencsére nem így alakult!

A rendszerváltás előtti években megnyíltak a határok. Érthető, hogy aki csak tehette az addig “tiltott” alpesi sípályákra vágyott.

“Mivel a felvonók építésénél és karbantartásánál komoly szerepet vállaltak az állami nagyvállalatok munkaközösségei és sportszakosztályai, így nem csoda, hogy a legtöbb hazai síterep az állami vállalatok 1989 utáni megszűnésével nagyon elhanyagolt állapotba került. A korábban zsúfolt kékestetői, galyatetői, bánkúti, dobogókői vagy éppen eplényi sípályák a 90-es évek közepére elvesztették vendégkörüket. A sísport népszerűsége töretlen volt, sőt alkalmazkodva a világtrendhez folyamatosan emelkedett a rendszerváltozást követő években, a hazai pályák és felvonók mégis egyre katasztrofálisabb állapotba kerültek. Sem az állam, sem a forráshiánnyal küszködő önkormányzatok nem költöttek infrastrukturális fejlesztésekre, sőt sokszor még az állagmegóvás is nehézséget okozott. A tisztázatlan tulajdonviszonyok, (sok helyen egyszerűen ellopták a sífelvonók köteleit, gépeit) az enyhe telek, a riasztó klímajóslatok, és az egyre olcsóbb külföldi utak a magánbefektető-jelöltek kedvét is elvették a beruházásoktól. Ilyen állapotban jutott el a magyar sísport az ezredfordulóig.”*SíTv cikk.

Síterepeink technikai korszerűsítése (2002 – napjainkig)

A hetvenes években számon tartott 42 különböző helyszínen lévő síterepből, ma már csupán 14 síterep működik. Ebből korszerűnek mondható 5-6 síterep. A 2019/2020-as síszezon 50 darab sífelvonóval várja a sísport szerelmeseit, ezen felül további 25 kisebb sílift is működik, a műanyag sípályák mellett.

Szerencsére voltak és vannak olyan személyek, családok, és vállalkozók akik továbbra is fantáziát láttak a hazai sípálya fejlesztésekben. A fejlesztések részben újabb sífelvonók megépítését,  részben hóágyúrendszerek kiépítését és ratrakok beszerzését jelentette. Sípályák további kiépítése is megvalósult, azonban ezek mérete nem jelentős.

2002-ben Bánkúton egy vadonatúj Tátrapoma rendszerű tányéros felvonót telepítettek. A 40 milliós költség soha nem látott erőfeszítéseket követelt a pályákat működtető Bánkúti Síklubtól. 2002 őszén került átadásra Sátoraljaújhelyen egy Olaszországból telepített használt ülőszékes felvonó. (9:30-tól a videón az átadás)

2003- ban Visegrádon három kisebb sílift telepítésével indult meg a fejlesztés.  2004 őszétől Mátraszentistvánban megkezdődött a korszerű hóágyúk telepítése.

2005-ben kezdődött meg Kékestető fejlesztése. Következő télen már itt került megrendezésre az ország legnagyobb gyermek síversenye, a Jeep Kupa. 2005 szeptemberében sajtótájékoztatón ismertetik az eplényi sípálya fejlesztési terveket.

2009 decemberében átadásra kerül hazánk első négyüléses sífelvonója Eplényben. 2015-ben Lillafüreden ülőszékes felvonó épült.

2017/2018-es síszezonban két különböző ülőszéles felvonó került átadásra, Eplényben és a Mátrában.  Szerencsére a nagy havazások sem maradnak el. 2018 telén az egész országban emlékezetesen nagy hó volt.  Beszámoló itt!

Tervek vannak Normafa, Kékestető, Bánkút sípályáinak fejlesztésére, és több más helyszínen a meglévő infrastruktúra korszerűsítése is rövid időn belül megvalósulhat. 

[embedded content]

A szerző köszönettel várja a kiegészítéseket, javítandó adatokat:  Fehér Gyula,  klaszter elnöke, feher@skioutlet.hu e-mail címen.

Utoljára frissítve: 2019. október 12. 8:45

További érdekes cikk:

A Kis-Sváb-hegy Buzz Aldrinjától a shijelésig- Így kezdtünk síelni 100 éve” címmel Csáki  Csaba még 2017-ben írt egy rövid cikket a hazai síelés történetéről.

Eredeti forrás:
http://sieljitthon.hu/magyarorszagi-sipalyak-tortenelme-es-fejlodesi-szakaszai/

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.